Az idei költségvetési hiány GDP-arányosan 5,2% lehet a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzése szerint, ami magasabb, mint a kormány aktuálisan érvényben levő 3,9%-os célja. A gazdaság az év második felében elkezd növekedni, de szélesebb körű GDP-növekedésre csak 2024-ben lehet számítani - mondta a szeptemberi inflációs jelentés bemutatóján Balatoni András, az MNB igazgatója. Az infláció még jövőre is magas lehet, és csak 2025-ben teljesülhet a jegybanki cél.
Személyes ellentét alakult ki Matolcsy György jegybankelnök és korábban egyik legfontosabb bizalmi embere, Patai Mihály alelnök között. A Magyar Nemzeti Bankon belül ez már a szervezeti és működési szabályzat átdolgozásában is tetten érhető, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke alól már több fontos területet is kiszerveztek, de sok jogkör elvesztése még nem látszik a nyilvánosan elérhető dokumentumokban - tudta meg a Portfolio.
A mai 100 bázispontos újabb kamatvágással és a monetáris eszköztár átalakításával párhuzamosan kiadta friss inflációs jelentésének főbb előrejelzéseit a Magyar Nemzeti Bank, amelyből az derült ki, hogy mind az idei, mind a jövő évi inflációs előrejelzéseit megemelte júniushoz képest a jegybank, amellyel párhuzamosan mind az idei, mind a jövő évi GDP-növekedési előrejelzéseit rontotta. Az idei évre így már akár enyhe recessziót is elképzelhetőnek tart éves átlagban a jegybank.
Szeptember 20-tól ismét vásárolhatók a Diófa Alapkezelő egyik kedvelt termékének számító Magyar Posta Takarék Ingatlanalap (MPTIA) „A” sorozatának befektetési jegyei. A népszerű befektetési termék értékesítését azt követően kellett átmenetileg felfüggeszteni, hogy augusztus 16-án a sorozat elérte a Magyar Nemzeti Bank által megállapított forgalmazási maximumot - emlékeztet a Diófa közleményében.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a fenntarthatóság és a gazdaság jövőjéről beszélt egy interjú során. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a világ a 21. században egy olyan bizonytalanság korába lépett, amelyben új gondolkodásra van szükség. A döntéshozó úgy látja, hogy a klasszikus közgazdaságtan is meghaladottá vált.
Július végére 94 millió euróval 39,964 milliárd euróra emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai az előzetes adatok szerint, azaz hajszálnyira megközelítették az eddigi történelmi csúcsot, ami idén január végén az akkori devizakötvény-kibocsátások nyomán 40,26 milliárd eurónál alakult ki. Van egy érdekes új tendencia is a nemzetközi tartalékok összetevői között, amelynek hátteréről megkérdeztük az MNB Sajtóosztályát is.
Az Európai Bankhatóság ma publikált stressztesztjében résztvevő egyetlen hazai tulajdonú hitelintézet, az OTP Csoport esetében az eredmények alapján nincs szükség felügyeleti beavatkozásra - jelentette be péntek esti közleményében a jegybank.
Egyelőre még nincs szükség az idei költségvetés módosítására, de szeptemberben felülvizsgáljuk a helyzetet, „és ha szükséges, a kormány intézkedéseket fog hozni" – jelentette ki a Reutersnek adott interjúban Varga Mihály. Azt is hozzátette a pénzügyminiszter "szeretném érintetlenül hagyni a (3,9%-os) hiánycélt". A tárcavezető, megerősítve a Portfolio minapi forgatókönyv elemzését, azt vázolta, hogy decemberre 7-8% körülig eshet az éves infláció Magyarországon, és elárulta, hogy az MNB-törvény módosítását kezdeményezik azért, hogy 3-5 évig is negatív tőkével működhessen, azaz ne kelljen például a 2024-es költségvetésben az MNB-veszteség egyötödét kipótolni. A jegybanki működés kapcsán azt jelezte, hogy a gyenge forint stratégiája az exportélénkítés érdekében „már a múlté”, azaz igencsak rímeltek a szavai egy minapi tabudöntögető MNB-tanulmányra, és azt hangsúlyozta, hogy stabil forintra van szükség ahhoz, hogy a gazdasági szereplők tervezni tudjanak. A tárcavezető bizakodásának adott hangot, hogy idén megindul majd az új EU-források folyósítása Brüsszelből, így reményei szerint nem kell majd új devizakötvényt kibocsátani.
Az idei évi inflációs előrejelzés középértékét 0,25%-ponttal 17,5%-ra, a jövő évit pedig 0,5%-ponttal 4,5%-ra emelte a Magyar Nemzeti Bank a friss inflációs jelentés főbb előrejelzései között. Ezzel párhuzamosan viszont az idei és jövő évi átlagos GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzési tartományt is változatlan szinten tartotta a jegybank.
Az világos, hogy javult Magyarország a kockázati megítélése, de tartós javulásra van szükségünk, és ez lesz az a kulcskérdés, amit a 18%-os egynapos betéti kamatláb csökkentése időzítésekor mérlegelünk – mondta el egy berlini konferencián Virág Barnabás a Reuters tudósítása szerint.
Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 16,3 millió forintos bírságot szabott ki az Equilor Alapkezelő Zrt.-re elsődlegesen javadalmazás és tőkemegfelelés területeken.
Februárban nagyot javult a folyó fizetési mérleg egyenlege az előző hónaphoz képest, a deficit 620 millió euróval 160 millió euróra csökkent a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján pénteken megjelent előzetes adatok szerint.
Az előzetesen kiszivárgott információkkal összhangban Búza Éva és Kovács Zoltán lesz a két új monetáris tanácstag – kapta meg a megerősítést az ügyre rálátó két forrástól a Reuters.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerdán megjelent közleményével összhangban az esti közlönyben ki is hirdette a kormány azt a döntését, amivel az MNB irányadó eszközébe is belepiszkál.
Tízhavi csúcson járt hétfőn a forint a magas kamattartalom és a piaci remények szerint fordulat küszöbén álló inflációs pálya miatt. Az MNB kamatdöntése utáni tájékoztatóján bejelentette a tartalékrendszer átalakítását, valamint fontos üzenetet küldött, hogy a jegybank óvatos lesz a kamatpolitika alakításával. A forint először erősödött, majd gyengült.
Miközben a jegybanki tartalékból kaptak devizaforrást a nagy magyarországi energiaimportőrök a tavalyi negyedik negyedévben, aközben csaknem új történelmi csúcsra emelkedtek a jegybank nemzetközi tartalékai az év végére – közölte pénteken a Magyar Nemzeti Bank. Az első ránézésre meglepő fejlemény mögött főként a rendületlenül beáramló EU-s pénzek, illetve a novemberi devizakötvény-kibocsátások húzódhatnak meg, de egyéb devizaműveleteknek is lehetett benne szerepük.
Miután bejelentette a Magyar Nemzeti Bank, hogy változatlanul hagyta a kamatokat, közzétette az inflációs jelentését, amelyből kiderült, hogy jócskán megemelte a jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisát és az előrejelzési sáv szélességét is jócskán kitágította.
Szeptemberben történelmi csúcs közelébe emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) deviza és aranytartalékainak összege. A jegybank a Népszava kérdésére úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban, hogy az MNB devizatartaléka megfelel a tartalékmegfelelést mérő legfontosabb mutatóknak. Közben a piaci elemzők azt számolgatják, hogy a jegybank múlt heti bejelentései mennyivel fogják csökkenteni a tartalékok szintjét a következő hónapokban.
Az idei első félévben, elsősorban a tavaszi parlamenti választások előtt a kormány mintegy 1600 milliárd forintnyi transzfert juttatott a háztartások számára, vagyis az érintettek jövedelme ennyivel nőtt. A Magyar Nemzeti Bank szakemberei a közelmúltban becsléseket végeztek arra vonatkozóan, hogy mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa.
Megtartotta ma az első 2 hónapos betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank, amelyre a jegybankot is meglepő mértékű ajánlat ömlött be, és ezek közül összesen 2093 milliárd forintnyit fogadott el. Hatalmas összegben szívott ki tehát likviditást a bankrendszerből a jegybank, igaz ennek meg is volt az ára. Az elfogadott ajánlatok súlyozott átlagos felára ugyanis a 13%-os egyhetes betéti ráta fölött 1,14 százalék volt.
